Suliban Helix

- MOndtam már, kémkedtem! - Folytatja Khirall. - Információkat akartam megtudni a Klingon Birodalom számára.. de ez nem sikerült, és nem azért mert gyenge voltam!... De mongya ember... Nem akar maga megszökni velem? - Kérdi kicsit személyeskedő hangnemben. - Szívesen segédkeznék magának is kiszökni, a birodalom is biztosan hálás lenne magának hogy kiszabadított engem! Nah, mit szól?!

*Egy kissé elnézek a túlsó falra vetettem a szememet madj így szólok kissé lekezelő stílusban*:-szívesen megszöknék ha tudnám hog ymivel van nálam egy kés meg egy adat tároló valószínüleg nem vagyok Mcgayver és nem tudom felrobbantani azt a teljes vasból készült ajtót ami bevan zárva de ha van rá ötlete szóljon.*A lábaimat török ülésbe rakom majd várom a választ*-Viszont jó a klíma...nem gondolja?.

- Olyan hideg van mint Rurah Pendrén! - Ordítja Khirall. Hangja olyan éles mintha a nő melletted ülne. - Nem tudom ki lehetett az a MCgiver de lehet ő legalább használta az agyát és a megmaradt becsületét!! Viszont NEKEM lehet lenne egy ötletem... - Mondja lassan, és elhúzottan. - Milyen tárgyak vannak a maga cellájában?

*Vágok egy gúnyos arcot amit szerencsére nem lát majd gúnyosan megszólalok*:-az előbb elmondtam de ha nem képes felfogni azzal a kőlabda agyával akkor lehet értelmesebb lenne ha inkább most azzonal hívnám a Sulibánokat!...*Majd mind ezután egy kissé szebb hangnemet ersztve szólalok meg*:-szóval van a cellámban:-egy tál étel,egy adathordozó,egy kés és egy villa is.De egyszer már elmondtam.

A Klingon olyan hangosan nevet fel amennyire csak bír.
- A kőlabda az legalább erős! de maga olyannyira gyenge mint a harmat... Ptakh!.. Nálam sincsen más... de azt hiszi hogy feladom! HÁT TÉVED! ÉN HARCOS VAGYOK! MONDOM HARCOS!! BÁRMENNYIT ÉS BÁRHOL KÉPES VAGYOK ELVISELNI, NEKEM ELHIHETI! - Hallod ahogyan köp is egyet a nő... ez után lépéseket hallasz a cella másik oldaláról: Sulibanok lehetnek azok. Az ajtó kinycsapódik ekkor és belép ugyan az a Suliban- akinek még a nevét sem tudod- és még kettő új arc. Odalépnek eléd.
- NAh mi van?! - Kérdi a "régi jó ismerős".- Hogy áll a fegyverrel? - Felemel téged olyan egy karnyújtásnyi magasságba a padlótól, a ruhádat fogja e közben, és belevicsorog az arcodba.

*Vágok egy gúnyos arcot a Sulibanra amjd így szólok hozzájuk*:-még tervezem ehhez több idő kell nem megy csak úgy egy csettintéssel nem vagyok isten és még readásul fáradt is vagyok...amúgy..maga szokot mosni fogat?eléggé tele van a sok lerakódástól az arca,lehet valami jó frisstő vagy egy új fogsor is megtenné magának de ajánlom a wc tisztítót az pont az arca színéhez illik.*elmoslyodok majd énis az arcába vigyorgok*

A Suliban ledob téged a földre és aztán lehajol hozzád.
- Pihenje ki magát... - Az arcodra dob egy másik adathordozót is, aztán közelebb hajol és belesúgja a füledbe.
-SIESSEN! - És kimennek...
Tehát megintcsak magadra maradtál... egyedül egy egyre csak hüvösödő cellában a kezedben és az arcodon egy-egy adathordozóval.. Vajon hol lehet az ENterprise?
Barátaidra gondolsz és megpróbálsz pozitívan gondolkodni... Felülsz, és óvatosan leveszed az adathordozót az arcodról. megnézed: és nem láttsz semmit sem rajta...
- A fenébe az egésszel is! - Kiáltod és eldobod a jó messzire magadtól. Felállsz és jársz két kört egyhelyben hogy megnyugodj.
- Valami probléma van? - Kérdi a fal másik végéről Khirall.

*Leülök majd odahajolok a falhoz*-Nem csak.Elkénne innen tűnünk bánom is én felőlem a KLingon hajója is megfelel csak minnél előbb elkénne innen a csíkot húzni,egyre türelmetlenebek a fegyverrel kapcsolatban amiért itt tartanak engem,viszont ez előnyt okoz nekem mert bármit kérek megkapom.Szerintem összekapok valami warp-ot aztán felrobbantom ezen a hajón és valahogy kijutunk.Vagy esetleg csinálok valami bombát.Á!.*ordítok fel*-Ahoz nem igazán értek sajnos.Maga tud csinálni bombát vagy fegyvert? mindkettő jó megoldás lenne és mondja csak csak halkan beszéljen mert több mint valószínű hogy a Sulibanok kihallgatják ezt a szobát de ha halkabban beszél.*Elkezdtem halkan beszélni egészen odahúzódva a falhoz*-akkor nem halják meg.

Khirall reszelősen felnevet.
- Bombát.. ehheeee... - Nevet tovább is egyre hangosabban. - Ahhoz nem csak egy anyag kellene, hanem több anyag és ráadásul ez egy bonyolult folyamat! Azt hiszi hogy egy másodperc alatt össze tudnák szerelni egy ilyet, ember maga még az átlaggnál is naívabb! - Felköhög és tovább nevet közben, a falat is püföli a kezével. SÓhajtasz egyet... már majdnem egy Klingon hajón érzed magadat...

*Leülök majd veszek egy mély levegőt*-ehh..tudja mit? felőlem megis dögölhet már nem is érdekel én kijutok innen ha kell csinálok valahogy egy bombát én nem kell a maga segítsége sőt az sem hiányzik hogy a büdös testét meglássam.*arréb ülök majd elkezdem írni hogy mi is kellhet egy ilyen bombához és közben magamban mondogatom*-ezaz Trip! egy plazma bomba! hmm..de hogy stabilizáljam?*közben elmerülök a technológiák és fejlesztések misztikumában*

E közben a fáradttság a kimeültség, és a megpróbáltatások miatt szépen lassan elalszol... A kezedből kiesik az adathordozó....
Álmodban az Enterpriseon vagy... egy szűk folyosón futtsz végig...
A hajó kihalt és nem tudod hova lehettek a többiek...
Vajon ez álom vagy a valóság? Szíved a torkodban dobog...
Tovább futsz a folyosón vagy inkább benézel Hoshi kabinjába ami éppen melletted van?

*körbenézek majd kissé az ijedtségtől és a zavaradotrságtól elmerülve az álomba elkezdek futni és igazándiból csak alszom mint a mormota majd az álmomba amikor nem találok senkit elkezdek üvölteni hátha valaki meghalja*:-KAPITÁNY! hahó! valaki hall engem? ITT VAGYOK!..

- Ne kiabáljon! - A hirtelen jött hang felé fordulsz: T'Polt látod magad mellett. Legszívesebben megölelnéd a nőt amikor meglátod, szíved nagyot dobban... de tudod hogy T'Pol ezt nem viszonyozná. - A legénység ha logikusan nézzük is a mögött az ajtó mögött található. - Mutat a Vulkáni a folyosó legvégén lévő ajtóra amiről tudod nagyon jól hogy egy liftet rejt.

*Gyorsan szinte befutok a liftbe T'pol után*-Jó hogy látom nagyon hiányzzik.Mármint tudja?ühm..*köszörültem meg a torkom kínos helyzetemből kifolyólag*és nem ordítotam csak kerestem a kapitányt mert nem volt elérhető.Igen.*közben kínosságomban a nyelvemre harapok*-Maga hogy van alparancsnok? elmehetnénk kivetítést nézni mondjuk megnézhetnénk a Fűrészt.*mosolygok kissé erőltetetten is talán*

A lift e közben egyre gyorsabban és gyorsabban kezd el felfele száguldani.
- Fűrészt? - Néz rád kérdőn T'pol. - Az valamilyen vígjáték? Mint a multkor? Megjegyzem az sem volt egy vidám alkotás... - Teszi hozzá érzelmek nélkül, kifejezéstelenül.

Nem ezz.Más.Ez horror szerűség.De jó mert nem minden embert beleznek ki benne.*Amikor ezt kimondtam valahogy éreztem hogy T'pol fog valami megjegyzést tenni erre már alig vártam mikor felelhetek vissza mint minden nap*Szóval!*csaptam össze a két kezemet*-Mit tervez mára?meditálás?esetleg unalmas könyvmolyoskodás?.*Ránéztem és hátradőltem-e közben lazán a falnak mintha nem is törődnék vele*

- HA tudni akarja meditálok ma... ha gondolja velem tarthat. - Néz rád a nő aztán ujból a falat kezdi el bámulni. Kis idő mulva felhzza a szemöldökét:
- Embereket beleznek? - A hangsúlyában van valami láthatatlan undor.

Igen.*Veszek egy nagy levegőt és közben egy helyben a lábammal elkezdem piszkálni a liftnek egy helyét amely kiáll a többi közül*.Meditál?.Izgalmasan hangzzik.*Közben eléggé cinikus hangsúlyal mondtam T'polnak aki valószínüleg észrevette ezt is*-Végülis izgalmas meditálni.Főleg egy hajón ahol leginkább ha nem derítünk fel semmit akkor szórakozunk.De tudom maguk nem szoktak.*Közben intek egyet a kezemmel és benyomom a gépházhoz vezető gombot és a torkomat megköszörülöm és előre nézek a liftel szembe*

T'Pol egy mozdulattal megállítja a liftet.
- Nem a gépházban van a legénység. - Mondja és a hidat nyomja be. Kis szótlanság után ujra megszólal.
- Különben mi is szoktunk szórakozni... logikai játékokkal.. - Ebben a pillanatban azonban kinyitódik az ajtó. T'Pol előre nyújtja a karját. - Arra kell menni. - Ránézel, bólintasz és kilépsz a hídra. Egy pillanatra nem látsz semmit sem elvakít a nagy fénysugár ami mintha a semmiből érkezett volna.... örülnézel: nem hallasz és látsz semmit sem csak a nagy fénykavalkádot, és halk hangokat, kivehetetlen suttogásokat.. AZtán minden kezd tisztává válni: A Föld bolygón vagy. Körülötted egy rét. A réten megannyi fekete ruhás ember... mintha valakit gyászolnának... A virágos, napsütéses boldog réten a boldogtalan ismeretlen fekete ruhás nők és férfiak teljesen ellentétben állnak. HIrtelen megpillantod T'polt. A nő háttal áll neked. Odafutsz hozzá de mégmielőtt odaérhetnél egy férfi keveredik eléd: ismerős arca van...: Forest admirális az. Ő is fekete ruhában van, hatalmas karimás kalappal a fején.
- Üdvözlöm önt fiam... - Szólal meg. Hangja ugyan olyan mint régen. Te nem sokat beszéltél vele de egyet nagyon is tudsz: a férfi már meghalt. Döbbenten méred végig ujból és ujból, nem tudsz megszólalni. Forest megveregeti óvatosan a vállad és elmegy: végre T'polhoz érthettsz. Közelebb érve látod hogy a nő ARcher kapitányhoz beszél aki sír és nagyon szomorú.. sohasem láttad talán még őt ilyennek... csak nagyon-nagyon régen. Vajon mi történhetett?
- Nem tehetett mást kapitány, teljesen logikusan döntött amikor otthagyta Trippet a Helixben. - Mondja kimérten T'Pol Archernek akit láthatóan nagyon megviselt valami...

*Ahogy ott állok egy részről a düh elönt de egyrészről pedig nem értem hogy mi történhetet amikor megyek tovább a saját megrendezet síromhoz hirtelen arra kelek fel hogy bevágom a fejemet valami kemény dologba és közben egy nagyot ordítotam*-MI AZ ÖRDÖG?*kelek fel közben és a fejem felet elhelyezkedő tál és jelentés egyszerre a nyakamba dőlt*-uh.á.Nem hiszem! nem hiszem el!*mondtam kissé idegesen és kevésbé kedvesen*-már meginn itt.*sóhajtotam majd visszaülök kissé szomorúan a helyemre és eg ypercre megfordult a fejembe hogyha láthatatlan ez a dolog ami biztos mert a Helixek általában nem láthatóak a szekennerek számára akkor több mint lehetséges hogy nem biztos hogy tudni fogják hogy hol vagyok és valószínűsíthetem hogy lehet hogy feladták,közben hátradőltem és gondolkoztam magamban egyedül*

HANgos horkolásra leszel figyelmes a másik cellából: Csakis Khirall lehet az...

*Felállok majd kissé meglehetősen közel állok a falhoz majd ahogy csak tudok teljes erjemből belerugok a falba amely teljesen beremeg *-HAHÓ! úgy horkol nő létére mint egy vadkan.Tudok ajánlani valami jót erre még pedig erre az ALTATÓ az a neve nagyon hatásos.*Leülök a falhoz majd várom a reakciót *

Ugyanúgy hangos dörömbölés a válasz majd Khirall kemény hangja:
- NE MERÉSZELJEN MÉG EGYSZER VADKANNAK HÍVNI MAGA P'THAKH!!! - Kis szünet után - amikor már gyanítod hogy Khirall lehiggadt - szeretnél visszakiáltani, ám közbeszól a sors és nyitódik a vasból készült ajtó. Egy még ocsmányabb Suliban lép eléd.
- Hess vagyok. Ennek a Helixnek a parancsnoka. Ön gondolom Tucker parancsnok, a fogoly aki ismeri a fegyvert, és valószínűsíthető hogy össze is fogja nekünk rakni. - A Suliban elvigyorodik és a kezét nyújtja. - Én is gépész és fegyverspecialista vagyok. Örömmel állok a maga szíves segítségére.

Na végre egy gépész! meglepő a Sulibanoktól hogy ilyen is van maguknál.*közben magamban gondolom hogy ez a Suliban nem igazán érthet a fegyverhez amit összerakok állítólag mert ha így lenne már rég a segítségem nélkül is összerakták volna azt a fegyvert*-Elősorban kénne egy hely ahol dolgozhatok terror nélkül.*kezet fogok közben vele mély undorral az arcomon*

Hess is kezet fog veled óriási - szokás szerint - tenyérbe mászó Suliban vigyorral a képén.
- Jól van Mr. Tucker... de inkább Trippnek szólítom, úgyis tudom hogy azt jobban kedveli. - Vigyorog továbbra is. - Szóval Trip... segétkezne nekem tehát akkor? Megígérem ha segít nem esik több bántódása, és terror alatt sem fogjuk tartani. Mivel ezen a Helixen én parancsolok, ezért ezt tudom magának garantálni is.. persze csak ha maga együttműködik velünk... Kedves Trip.